A Duna-Tisza közének eddigi legjelentősebb középső bronzkori aranytárgy együttesét találták meg kecskeméti régészek nemrégiben Kiskőrös határában. A területen 161 darab fémtárgy került elő. Az aranytárgyak súlya közel 17 dekagramm. A lelőhely részbeni érintetlensége és átlagon felüli gazdagsága miatt az előzetes vizsgálatok alapján a korszak egyik kiemelkedő kutatási helyszínének tekinthető Európában. A témában tárgybemutatással egybekötött sajtótájékoztatót tartottak július 25-én hétfőn a Városháza dísztermében.

A Kiskőrösi járás szisztematikus topográfiai vizsgálatát kezdte meg a Kecskeméti Katona József Múzeum ez évben Wilhelm Gábor régész vezetésével. A munkálatok során egy eddig teljesen ismeretlen középső bronzkori regionális központra bukkantak, ahol az úgynevezett Vatya-kultúra népe élt a Kr. e. 2. évezred első felében.

A kultúra területén egymástól 5-10 km-re találhatóak a központok, ezek köré sűrű településhálózat épült ki. A Vatya népesség életében a mezőgazdaság mellett az állattartás végig meghatározó szerepet kapott. Bronzművességük nem számottevő, de komoly kereskedelmet folytattak a szomszédos kultúrák népességével. Temetkezésük jellegzetes, az elhunytakat máglyán elhamvasztották és rendszerint urnákba rakták.

A munkálatok során kiemelt figyelmet fordítottak a döbrögeci határrészen 1965-ben előkerült római Victoria szobor lelőhelyének pontos azonosítására. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb római kisplasztikája Gombár Sándor tanyáján szőlőtelepítés közben került elő. A helyszínt csak gyalogosan lehetett megközelíteni, - tette hozzá Wilhelm Gábor, egy erdős, mocsaras részen keresztül egy kis ösvény vezetett nagyjából 120 m hosszan a lelőhelyre.

A lelőhely vizsgálatakor rendkívül nagy mennyiségű kerámiaanyag került elő. Ezek mellett kiemelkedően sok kő és kőeszköz volt az egyes rétegekben ezen a kő nyersanyagban szegény vidéken. A kerámia- töredékek mellett egy remek kivitelű, teljesen ép, csontból faragott pontkörös díszű zabla szíjelosztó is előkerült. A feltárással párhuzamosan elkezdték a terület műszeres kutatását is. Az átlagosnál több fémtárgy került elő, ami alapján egyértelmű, hogy csak részben érinthette műkincsrablás a területet. Az előkerült bronztárgyak minősége a mai napig kiváló, alig korrodálódtak, remek patinával borítottak, mivel a terület soha nem volt műtrágyázva.

Történelmi pillanat ez Kiskőrös életében. – ezt már Domonyi László polgármester mondta a szakember prezentációja után. Hozzátette: az önkormányzat mindenben támogatja a régészeket, és partner egy közös stratégia kidolgozásában, melynek célja, hogy erkölcsi és turisztikai értelemben egyaránt profitáljon a város a múlt most feltárt darabjából. A Katona József Múzeum munkatársai a következő hónapokban folytatják a kutatásokat a magántulajdonban lévő területen, gondosan ügyelve arra, hogy ne sérüljön a lelőhely.

Az elmúlt héten többen jelezték, hogy a csapból folyó ivóvíz kellemetlen, állott, poshadt szagú. Ennek oka, hogy a Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség-javító Program keretein belül a kiskőrösi vízműnél is lezajlott a víztisztító technológia próbaüzeme, melynek „finomhangolása” jelenleg is zajlik. Fontos azonban tudni, hogy a kiskőrösi ivóvíz mind kémiailag, mind bakteriológiailag megfelel az ivóvízzel szemben támasztott szigorú EU-s követelményeknek

A Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség Javító Program keretin belül a technológia beüzemelése, és biztonságos, folyamatos működésének biztosítása után fontos feladat a mintegy 100.000 m-s kiskőrösi ivóvízhálózat „belső takarítása „. A szakemberek szerint a város bizonyos részein az ivóvíz poshadt szaga annak következménye, hogy a korábbi, tisztítás nélküli évtizedes hálózatra bocsátás következtében a csőhálózat belsejében kialakult egy úgynevezett biofilm réteg.

Mátyus Zoltán elmondta azt is, hogy a kiskőrösi ivóvíz mind kémiailag, mind bakteorológiailag megfelel az ivóvízzel szemben támasztott szigorú EU-s követelményeknek. Az előforduló kellemetlen szaghatásnak egészségügyi kockázata nincs. Hogy a jelenleg fennálló probléma megoldódjon, el kell távolítani a szakember által említet biofilm réteget.

Hogy mikor és a város melyik részén végzik éppen a munkálatokat, arról több helyen is tájékozódhatnak. Többek közt megtalálható a www.kiskorostv.hu oldalon illetve a Facebook oldalunkon. A csővezeték tisztításának ideje alatt a víz minőségének romlásával, időszakos vízhiánnyal és nyomás-csökkenéssel kell számolni. A Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. arra kér a felhasználókat, hogy a munkálatok ideje alatt reggel 8 és délután 16 óra között ne használják az automata mosógépeket valamint mosogató gépeket. Ivóvízszükségletüket az esetleges rövidebb vízhiányos időszakok áthidalására előtárolással biztosítsák.

A kánikula után nagy mennyiségű csapadék árasztotta el a várost. A Szabadidőpark egy időre teljesen víz alá került, de a város különböző részein megteltek a csapadékvíz elvezető árkok is. Mivel hasonló özönvíz szerű esőzés egyre gyakrabban fordul elő, a város vezetése úgy határozott, hogy víztározót épít a Mol kút mögötti területen.

A legutóbbi nagy esőzés is bizonyította, hogy a város belvízelvezető rendszere jól működik, de fel kell készülni arra, hogy a jövőben egyre gyakrabban fordul elő, hogy hatalmas égi áldás zúdul a városra.

Vannak a városnak olyan pontjai, ahol a nagy esőzések után összegyűlik a víz.

A probléma megoldása érdekében a Sáhor-csatorna városba érkező szakasza előtt, a Multi-Pék, a volt Kofruct és a Mol kút mögötti területet felvásárolta a város, és hamarosan egy víztározó épül ezen a területen.

A víztározó építése 2017 őszén kezdődne. Ha elkészül a tó, a környéke akár a város lakóinak hasznos szabadidő eltöltését is szolgálhatja majd.